A Balaton Magyarország, illetve Közép-Európa legnagyobb tava. A Balaton területe 598,2 négyzetkilométer, a hossza pedig 78 kilométer, a szélessége 1,5 és 12,8 kilométer között váltakozik. A Tihanyi-szorosban a legkeskenyebb a szélessége, ott ugyanis csupán 1,5 kilométer. A Balatont a Zala folyó táplálja a legnagyobb vízmennyiséggel. A tó vízgyűjtő területe, nem kevesebb, mint 5180 négyzetkilométer. A [...]
A Balaton északi partvonalát egyetlen félsziget szakítja meg, ez a Tihanyi-félsziget. Az öt kilométer hosszú és 3,5 kilométer széles földnyelv területe 12 négyzetkilométer tulajdonképpen a vulkanikus eredetű félsziget összefüggő hegycsúcsok láncolata. A félsziget legmagasabb csúcsa nyugaton a 232 méter magas Csúcs-hegy, keleten pedig az Óvár, amely 214 méter magas. A Belső- és a Külső-tó medrét [...]
Korabeli dokumentum 1433-ben említi meg először a települést Montis Badachon névalakban. A hegység vulkanikus eredetű, hossza hozzávetőlegesen 3,5 kilométer, a magassága pedig 430 méter. Egykor a vidéket a keletkezése során többször is tenger borította, így Badacsony vidékén több száz méteres vastagságú homok- és agyagréteg halmozódott fel. Az ezt követő vulkáni tevékenység következtében a lazább kőzetrétegeket [...]
1358-ban a települést királyi népek lakták, első írásos említésekor Herind néven jelenik meg. A XIV. század során a bakonyi apátság birtoka volt, majd a vázsonyi Vezsenyi család tulajdonába került. Kinizsi Pál a XV. század második felében lett a település birtokosa. Egykor itt több középkori falu is állt, amelyek a török hódoltság idején elpusztultak. Újfent Pálffy [...]
A város neve a szláv fejedelem Pribina egyik vezérének nevéből származik, a a veszprémi várat is építtette. A vezér neve Bezprem volt, ebből alakult ki a helynév előbb Bezpriem, majd Veszprém formában. Korábban létezett egy másik elmélet is a város nevének kialakulására, de idő közben megdőlt. Eszerint a város névadója Boleszláv lengyel fejedelem és Géza [...]
1397-ben kelt kordokumentumokban találkozhatunk először a település nevével, Paloda vagy Pallátha alakban, jelenlegi nevén 1870-óta ismert. A XV. század során Kont Miklós birtokai közé tartozott, majd az Újlaki család tulajdonába került. A XVII. századot követően a Zichy család birtokközpontja volt. 1876-ban indult meg Várpalotán a bányaművelés Sztáray Antal által. A település 1903-tól kezdődően indult fejlődésnek, [...]
Nagyvázsony neve először 1233-ban jelenik meg a korabeli írásokban. Akkoriban a falu a Szent István templom köré épült és a Vázsonyi, vagy Vezsenyi család birtoka volt évszázadokon keresztül. A település is tőlük kapta a nevét, de több alakban is ismert, például Vason, Vesén, vagy Veseni. A település határában válik ketté a Budáról jövő út és [...]
A korabeli dokumentumok a települést 1109-ben Vámus alakban említik meg. A település elnevezése az itt húzódó nagy hadi-útra utal, amelyet Via magnának neveztek. A településnek joga volt vámot szedni az úton áthaladóktól. A település lakosainak nagy része nemes volt, innen ered a község elnevezésének az első tagja. Miután Veszprémet 1552-ben elfoglalták a törökök és hódoltsági [...]
Írásos forrás 1301-ben említi meg első alkalommal a települést. AXIV. század közepén “Villa Sümegh” (Symegh) néven találkozhatunk a település elnevezésével a korabeli dokumentumokban, majd a XV. század végétől már mint mezővárost, vagyis oppidumot említik. A középkorban létrejött település a XVI. század vége táján elpusztult. Az őslakosok, illetve az újonnan érkezettek a várhegy nyugati oldalának lejtőire [...]
A Hévizi-tó a korabeli írásokban első alkalommal 1328-ban keról megemlítésre Hewyz alakban. A tó körül kialakult településeken az Árpád-házi királyok korában tímárok éltek, hiszen a tó vize nagyon alkalmas volt a bőr cserzésére és páholására. Ebben az időszakban kilenc Páh nevű község is létezett a környéken. A hévizi gyógyfürdő alapjait Festetics György (1755-1819) fektette le, [...]
A település elnevezésére két elmélet is létezik. Az egyik elmélet szerint a latin castellum szóból ered, amelynek jelentése kastély, vagy a régi magyar szóból, a Gesztelyből van származtatva, amely gesztenyést jelent. A korabeli oklevelekben Keztel, illetve Kastelic neveken említik meg. A jelenlegi település helyén egykor két falu állt. Az egyik a Szentmárton templom környékére épült, [...]
Kordokumentum első alkalommal 1262-ben említi meg a községet Ederics néven. 1572-ben a törökök porig égették a falut, így pusztasággá változott. A törökök uralmát követően a község ismét benépesül,, így 1696-ban már 17 jobbágy család lakja. Balatonederics 1950-ben Zala megyéhez tartozik. A község római katolikus temploma valamikor a XIII. század során épült, majd ezt követően 1870-ben [...]
A település valószínűleg a Zalavárosban székelő Pribina szláv fejedelemség tulajdona volt. A település ekkortájt kaphatta a Taplitza elnevezést, amelyet a későbbiekben a magyar lakosok Tapolcára változtattak. A települést 1272-ben említik először, akkoriban Toplucha néven. Az 1459-es év során sókamarai székhely volt, majd 1485-re a megye egyik nagy jelentőséggel bíró székhelye volt. A település a XVI. [...]
